Ritka pillanat

Volt olyan is, hogy elvoltak együtt :D Pl. az az egy óra, mikor fürödtek ilyen volt :D

Elegem van

A gyerekeim az őrületbe kergetnek. Néha komolyan fel tudnék robbanni és arra vágyom, hogy elmenjek világgá. Úgy érzem magam, mint egy idegroncs, pedig tudom, hogy amúgy nem vagyok ilyen :(. Ez bánt a legjobban. Ma hála nekem az egész lakótelep végighallgathatott egy fasza kis ordibálást, miután Domi már kábé századszor lökte fel Bálintot a járólapon...DE mi a francért kell fellökni??? Annyiszor elmondtam neki, hogy semmi, de semmi bajom nem lenne vele, ha nem bántaná a tesóját. Egyszerűen meg sem hallja, vagy nem tudom :-/. Már előre ég a pofám a szomszédok előtt. Most épp úgy érzem, hogy minden szar, ezért már fogom is magunkat és megyünk anyukámhoz. Nem is tudom, mi lenne velem, ha néha nem tudnék oda elmenekülni. Valszeg már egy idegosztályon lennék. Pont.

Veszélyes

Ortopédia

8.30-ra megyünk, ezért:

Kicsit unom már, hogy minden héten orvoshoz járunk valami miatt :(

Update

Azt mondta a doktornő, hogy ortopédiai szempontból semmi baja. Uff :O Vigyem a fejlődés neurológiára. Én azért nem hagyom ennyiben, elviszem magánrendelésre és megmutatom egy másik orvosnak is. Fő a bizalom!

Buszozás a sásdi dédihez, ahogy azt Bálint látja

Anya! Én egyáltalán nem értem, miért mondod, hogy 18 éves koromig te bizony nem ülsz velem többet buszra. Az a baj, hogy egy kicsit meg akartam húzogatni az előttünk ülő néni haját? Vagy az, hogy egy kicsikét meg akartam ráncigálni az ülését? Különben is, sehol sincs az kőbe vésve, hogy az egyévesek nem sikongathatják végig az utazást, ha egyszer annyira élvezik! Azt mondod, túlságosan eleven vagyok? De most miért? Mert ledobtam egy párszor a cumisüvegemet meg a papírzsepit? Na jó, meg néhányszor Domi könyvét is. Vagy mert állandóan a táskádban nyúlkáltam, hogy megrágjam a telefonod? De ha egyszer éppen jönnek a fogaim...

Meg amúgyis, az átszállás utáni 10 percben annyira édes, csendes, bújós kisbaba voltam. Igazán nem haragudhatsz azért, mert utána ugrálni szerettem volna a melletted levő ülésen. Na és akkor mi van, ha mindenki minket bámul? Olyan könnyen elfelejtik, hogy ők is voltak gyerekek :D

És ha már itt tartunk, anya, neked aztán igazán nem kéne meglepődnöd, hogy nem tudok egy helyben maradni :) volt kitől örökölnöm ugyanis ;)

Az élet fontos kérdései

Domi kamionozás közben így filozofálgat:

Én kettő éves vagyok. Bálint egy éves. Bálint egy éves, én kettő éves vagyok. Én egy éves vagyok, a Bálint kettő éves. Hmm, nem is tudom, milyen vagyok. Talán kukis?!

Kis betegem

Beteg a vöri. Pénteken kezdődött, pontosabban már csütörtökön egy eléggé nyugtalan éjszakával. Pénteken napközben elég nyügi volt, de azt hittem, a meleg viseli meg ennyire. Délután aztán megfogtuk magunkat és a 32 fokos panelből elindultunk anyukámékhoz. Hát ahogy veszem ki a kocsiból, érzem, hogy tűzforró. 39,1. Szerencsére anyukámnál volt éppen nurofen, adtam is neki gyorsan egy adagot, de semmi hatás. Felhívtam a dokinkat, de ő azt mondta nem tud jönni, mert Pécsre utazik. Remek. Így hát Bálintot életében először hűtőfürdőzni kellett, várva, hogy négykor elkezdődjön a gyerekügyelet. Aztán végül mégis eljött a dokink, megvizsgálta a kis beteget, de semmit nem talált. Tüdeje tiszta, torkának kutya baja, de mivel a nurofen és a fürdő ellenére is 39 fok maradt a láza, adott neki egy szurit. Na ennek szerencsére meg is lett a hatása. De másnap kezdődött ugyanez elölről :( és még szegénykém ma is nagyon bágyadt, egy hangja sincs, kivéve, amikor sírdogál :( egész nap alszik :( úgy sajnálom, még sosem láttam őt ilyennek. Valószínűleg ezt a mostanában divatos vírust kapta el ő is, ma reggel elkezdtem neki az antibiotikumot adni.
Szeretném, ha már végre meggyógyulna!